Petőfi Kulturális Program a Várbörtönben_

Új együttműködések, országjáró digitális élményprogramok és fiatalokat megszólító innovatív foglalkozások – a EKF program örökség intézményei a Petőfi Kulturális Programhoz és a Közösségépítő Kultúránk Programhoz csatlakozva erősítik tovább a közösségi kultúrát. 

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program örökségeként működő kulturális intézmények továbbra is aktívan dolgoznak azon, hogy a régióban és azon túl is erősítsék a közösségi összefogást, a kreativitást és a kulturális sokszínűséget. Ennek jegyében csatlakozott a Várbörtön Látogatóközpont a Petőfi Kulturális Program (PKP) és a Közösségépítő Kultúránk (KÉK) kezdeményezésekhez.  

Az "Ember a rács mögött" várbörtönkiállításon izgalmas lehetőséget ad a látogatóknak arra, hogy aktívan fedezzék fel a bűn és büntetés történelmi változásait.

A Veszprémi Várbörtön több mint 200 éven át 2003-ig működött. A magyar történelem nagy fordulatait ismerve, ritka jelenségnek mondható, hogy egy intézmény ilyen sokáig látta volna el ugyanazt a funkciót, falai az adott város, illetve Magyarország történelmének tanúi.

A régi várbörtön folyosóin járva különleges utazást tehetünk térben és időben. Sokat megtudunk arról, hogy egy-egy korszakban mi számított bűnnek és milyen büntetést tartottak jogosnak, igazságosnak. Míg korábban a nyilvános testi fenyítést, a közösségből való kivetést, a megszégyenítést tartották fontosnak, korunkban a szabadságtól való megfosztás számít a legfőbb büntetésnek.

De vajon jobb lesz ezáltal a társadalom? Véleményformálás helyett többek között ennek végiggondolására ösztönzi látogatóit a tárlat. 

A Veszprémi Várbörtönben interaktív kiállításon ismerhetik meg a látogatók mit jelent politikai fogolyként vagy köztörvényesként elítéltnek lenni. Kik és milyen bűnökért kerültek be az 1750-es évektől 2003-ig az ország legrégibb Várbörtönébe, hogy zajlanak egy börtön mindennapjai és miért fontos, hogy beszélgessünk a bűn és bűnhődés témájáról.

Ezen a foglalkozáson a diákok nem passzív hallgatók, hanem nyomozók, akik a kiállítás anyagából gyűjtik össze a válaszokat olyan kérdésekre, mint például:

• Mi számított bűnnek különböző korszakokban?
• Hogyan bűntették az egyes bűnöket?
• Mit jelent az, hogy valaki „megbűnhődött”?
• Kik voltak ártatlan áldozatok?

A kiállításban elrejtett információk és történelmi források alapján maguk derítik ki, hogyan zajlott egy-egy nyomozás, milyen volt az élet a börtön falai között, és hogyan változott a büntetés fogalma az idők során. 

• Képek és portrék a magyar állam virágkorából – Nagy Lajos és Zsigmond király törvényei (jogok és kötelességek, erkölcsök) - a 6. és 9. osztályos történelemoktatás kiegészítéseként 
• Portrék és történetek Magyarország kora újkori történetéből – II. Rákóczy Ferenc és szabadságharca, Mária Terézia – a 6. és 10. osztályos történelemoktatás kiegészítéseként 
• A magyar nemzeti ébredés és a polgárosodás kora – Reformkor – 1848/49-es szabadságharc – betyárok, pandúrok – a 6. és 10. osztályos történelemoktatás kiegészítéseként 
• A kommunista diktatúra Magyarországon – a 7–8. 11-12. osztályos és történelemoktatás kiegészítéseként
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a kádári diktatúra – a 8. és 12. osztályos és történelemoktatás kiegészítéseként 

A foglalkozások új tartalmakkal bővítik a nemzeti ünnepek és emléknapok megemlékezéseit:

• A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját (február 25.) – Veszprémi túszság, Mindszenty József, Brusznyai Árpád 1956-os mártír, kuláktörténetek 
• Az 1848-as forradalom ünnepe (március 15.) – Hunkár Antal, az aradi vértanúk
• A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (április 16.) – zsidótörvények, porrajmos
• A nemzeti összetartozás napja (június 4.) – erdélyi menekültek, szlovák-magyar lakosságcsere
• Az 1956-os forradalom ünnepe (október 23.) – Brusznyai Árpád, az 1956-os nőtüntetés áldozatai és a veszprémi egyetemisták

A veszprémi várbörtön kiállítóterének kápolnájában kialakított emlékhely Mindszenty József 80 évvel ezelőtti fogságára és ott a börtönben felszentelt kispapok lelki közösségét mutatja be.

A tematikára épülő tárlatvezetések, foglalkozások, filmvetítések és beszélgetések rávilágítanak a szabadság relativitására, hogyan sikerült megőrizni zárt helyen is a gondolat és a lélek szabadságát.

A foglalkozás keretében feldolgozásra kerülhetnek olyan kérdések, mint a börtönmisszió szerepe, hogyan változtatja meg egy levelezés emberek életét a rácsok mindkét oldalán? Hogyan lesz valakiből börtönmissziós? Hogyan lehet 10 év börtön után visszailleszkedni a társadalomba? Jelen van-e Isten a börtönökben?

A programok egyben kapcsolódnak Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásához, vértanúságának történetéhez is.

„Becsületszavamra”, „megbélyegezve” - erős kifejezések, amelyeket napjainkban is csak kiemelt esetben használunk és amelyek elterjedését a büntetés-végrehajtásnak köszönhetjük.

A vezetett foglalkozások során felvetett kérdések, mint „Ki a bűnös?”, „Mit látunk bűnnek?”, „Hogyan viszonyulunk a bűnhöz és a bűnöshöz?”, rendkívül mély és komplex témák, amelyek jól feldolgozhatók drámapedagógiai eszközökkel.

Ezek a kérdések lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy reflektáljanak a társadalmi normákra, morális dilemmákra és az egyéni felelősség kérdésére.

A foglalkozások szorosan kapcsolódnak és segítik az etika tantárgy céljainak megvalósulását: tanulók komplex személyiségfejlesztését, értelmi, érzelmi formálását és a cselekvésre buzdítását, figyelembe véve az egyes korosztályok tipikus életkori sajátosságait és lehetséges élethelyzeteit.

Az "Ember a rács mögött" várbörtön-kiállítás tematikus tárlatvezetései egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy a látogatók mélyebb betekintést nyerjenek a bűn, büntetés és börtön témaköreinek művészeti és irodalmi feldolgozásaiba.

A tárlatvezetések izgalmas módon kapcsolják össze a történelmet a művészettel, irodalommal, filozófiával és etikával.

Különböző témakörökből lehet választani: a látogatók izgalmas bűnesetek nyomába eredhetnek, vagy megtudhatják, hogyan jelenik meg a bűn és bűnhődés az irodalomban, megismerhetik milyen szerepet játszik a börtön a művészetben, vagy a fogvatartottak hogyan használták a művészetet a börtönben.

Emellett gondolkodhatnak az emberi lét, idő és börtönlét összefüggéseiről. Foglalkozunk a Múltban gyökerező sorssal, hogy változik-e gondolkodásunk, ha ismerjük családunk történetét? Nevezetes családok történetén keresztül beszélgetünk családi minták, sorsok követéséről, a szabad választásról.

Megismerhetjük a bakonyi betyárok, Milfait Ferenc, Sobri Jóska, Savanyú Jóska történeteit is. 

Városi, vezetett séta keretében ismerkedhetnek meg a látogatók a bűn és büntetés veszprémi történeteivel, élményszerűen fedezhetik fel a város izgalmas múltját olyan helyszíneken, mint például a joggyakorlás-bíráskodás egykori helyszínén a „Beszélő-kőnél”, a hóhér és a porkolábok elkülönített lakóhelyén a Sintér-dombon vagy a Benedek-hegy körül és annak „gyomrában”, az az egykori óvóhelyen. 

A „Veszprémi Várbörtön – Ember a rács mögött” kiállítás hosszú távú haszna a látogatók számára nemcsak tudásbeli, hanem érzelmi, társadalmi és értékrendi szinten is jelentős lehet.

A tárlat komplexitása miatt a látogatók nem pusztán információt kapnak, hanem önreflexióra, párbeszédre és mélyebb megértésre is lehetőséget nyernek.

A látogatók mélyebb megértést szereznek a bűn és büntetés történelmi változásairól, a jogrendszer, a politikai elnyomás és az igazságszolgáltatás összefüggéseiről.

Rálátnak arra, hogy a múlt igazságtalanságai miként befolyásolják a jelen társadalmi működését, és miért fontos ezekről nyíltan beszélni.

A szakmai tevékenység utóélete: Felelősebb állampolgári attitűd, nagyobb társadalmi érzékenység

A kiállítás nem mond ítéletet, hanem kérdez, gondolkodásra ösztönöz: Mit tartunk ma bűnnek? Mi a büntetés célja? Lehet-e „igazságosan” büntetni?

Ez segít önálló véleményformálásban, árnyaltabb gondolkodásban, és az előítéletek csökkenésében.

A szakmai tevékenység utóélete: Tudatosabb, értékalapú döntéshozatal a mindennapokban

A kiállítás ösztönöz arra, hogy a látogatók ne csupán elfogadják a bemutatottakat, hanem kritikusan gondolják végig a börtön szerepét, az igazságszolgáltatás erkölcsi alapjait.

Különösen fontos ez a fiatalok és a felnőttek esetében, akik így később is társadalmi kérdéseket összefüggéseiben láthatnak.

A szakmai tevékenység utóélete: Mélyebb társadalmi megértés, politikai és közéleti tájékozottság

A látogatók személyes történeteken, sorsokon keresztül szembesülnek az elítéltek életével, ami érzelmi kapcsolódást vált ki.

Ez különösen erős lehet a politikai foglyok, áldozatok és kirekesztett társadalmi csoportok történetein keresztül.

A szakmai tevékenység utóélete: Előítéletek csökkenése, nagyobb empátia embertársainkkal szemben

A kiállítás a helyi és országos történelem része, így segít megerősíteni a közös múlt iránti felelősséget, az emlékezetkultúrát.

A látogatók jobban megértik, hogy a múlt feldolgozása a jövő szempontjából is lényeges.

A szakmai tevékenység utóélete: Tudatosabb kapcsolat az egyéni és kollektív történelemmel

A kiállítás élménye akár otthon is beszélgetést indíthat el fontos kérdésekről (pl. szabadság, igazság, hatalom, múlt és jelen).

Ez elősegíti a mélyebb családi kapcsolódást, különösen a fiatalokkal és idősekkel folytatott értékviták során.

A szakmai tevékenység utóélete: Generációk közötti megértés, közös értékalapú gondolkodás