-
Tolvajnyelvtől a „vamzerig”: A börtönszleng titkos világa A börtönöknek mindig is megvolt a saját, különleges nyelvezete. Ez a szókincs nem csupán furcsa kifejezések gyűjteménye, hanem egy olyan sajátos kommunikációs rendszer, amely évszázadok alatt alakult ki. A börtönszleng egyszerre szolgálta az összetartozás érzését, a kívülállók kizárását és a mindennapi élet egyszerűbbé tételét a rácsok mögött.
-
Közellenség: amikor egy veszprémi punkzenekar a pártállam ellenségévé vált Az 1980-as évek elején Veszprémben is megjelent a magyar punkmozgalom. A fiatalokból álló Közellenség azonban nem egyszerűen egy alternatív zenekar története: 1984-ben olyan büntetőeljárás vádlottjaivá váltak, amelyet az állambiztonsági iratok és a bírósági dokumentumok alapján ma a késő Kádár-korszak egyik jellegzetes politikai büntetőügyeként lehet vizsgálni.
-
Vehir: Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat.
-
A Viszkis Veszprémben: „Megmutatják, hol a hajléktalanszálló, aztán oldd meg” Ambrus Attila volt a veszprémi Várbörtön Látogatóközpont vendége június 7-én. A Viszkisként ismert egykori bankrabló humorral kezdett, de hamar súlyos témák kerültek elő: gyerekkori bántalmazás, börtönévek, túlélés, apa-fiú sebek és az újrakezdés ára.
-
A Viszkis visszatér a Várbörtönbe - Interjú Ambrus Attilával Ambrus Attilát senkinek sem kell bemutatni: a '90-es években „Viszkisként” elhíresült bankrabló tizenhárom évet töltött börtönben, egyszer sikerült is megszöknie a rácsok mögül. A Viszkis június 7-én ismét a veszprémi Várbörtön Látogatóközpontba érkezik, ahol az Ember a rács mögött című kiállítás rendhagyó tárlatvezetésén a bűn és büntetés kérdését járja körbe.
-
A túlélés magasiskolái – a GuLag és a „magyar GuLag”-ok Életre kelt a történelem a veszprémi Lovassy László Gimnázium földszinti zsibongójában február 23-án, hétfőn. A Magyar Gulág – Táborvilág Magyarországon 1945-1953 című Nemzeti Emlékezet Bizottsága- (NEB)-kiállítás megnyitója kapcsán olyan veszprémi családok tagjait hívták, akik édesapját, nagybátyját érintette az internálás, átélték a szörnyű Gulág-táborok és a börtönök viszontagságait. Vajon hogyan lehetett túlélni a mai ésszel felfoghatatlannak tűnő megpróbáltatásokat?
-
„Hej, élet, betyárélet, ez aztán az élet!” – valóban? Betyárok. Mennyi-mennyi legenda övezi életüket napjainkig! Kis túlzással izgalmasnak, színesnek, sokak által vágyottnak ábrázolják, mesélték történeteiket, tetteiket. Dalok, regények, filmek elevenítik meg alakjukat, mintegy népi hősökként hozva elénk őket. Kik és milyen emberek alkották a jellegzetesen magyar „műfaj” jellegzetes karaktereit vármegyénkben?
-
Túszok Veszprémben – 1919 árnyéka a várbörtön falai között A Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja nemcsak országos politikai fordulatokat, hanem helyi tragédiákat és félelmeket is hozott. A Veszprém életében az egyik legmegrázóbb epizód az úgynevezett „veszprémi túszság” volt, amikor a hatalom a társadalom ismert és tekintélyes tagjait gyűjtötte össze és zárta falak közé – elrettentésként és biztosítékként.
-
„A házban már más járt” - Nyolcvan éve indultak el a szerelvények „Azt hittem, megszakad a szívem.” Ezzel a mondattal emlékezett vissza egy gannai asszony arra a napra, amikor 1946 nyarán szekéren visszatért a faluba, és az utcai ablakon át meglátta: a házban, amelyet családja generációk óta lakott, már idegenek járnak-kelnek. Ez a pillanat - egyetlen ablak, egy nyitva felejtett szoba – többet mond el a magyarországi németek kitelepítéséről, mint bármilyen statisztika.
Blog