-
A túlélés magasiskolái – a GuLag és a „magyar GuLag”-ok Életre kelt a történelem a veszprémi Lovassy László Gimnázium földszinti zsibongójában február 23-án, hétfőn. A Magyar Gulág – Táborvilág Magyarországon 1945-1953 című Nemzeti Emlékezet Bizottsága- (NEB)-kiállítás megnyitója kapcsán olyan veszprémi családok tagjait hívták, akik édesapját, nagybátyját érintette az internálás, átélték a szörnyű Gulág-táborok és a börtönök viszontagságait. Vajon hogyan lehetett túlélni a mai ésszel felfoghatatlannak tűnő megpróbáltatásokat?
-
„Hej, élet, betyárélet, ez aztán az élet!” – valóban? Betyárok. Mennyi-mennyi legenda övezi életüket napjainkig! Kis túlzással izgalmasnak, színesnek, sokak által vágyottnak ábrázolják, mesélték történeteiket, tetteiket. Dalok, regények, filmek elevenítik meg alakjukat, mintegy népi hősökként hozva elénk őket. Kik és milyen emberek alkották a jellegzetesen magyar „műfaj” jellegzetes karaktereit vármegyénkben?
-
Túszok Veszprémben – 1919 árnyéka a várbörtön falai között A Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja nemcsak országos politikai fordulatokat, hanem helyi tragédiákat és félelmeket is hozott. A Veszprém életében az egyik legmegrázóbb epizód az úgynevezett „veszprémi túszság” volt, amikor a hatalom a társadalom ismert és tekintélyes tagjait gyűjtötte össze és zárta falak közé – elrettentésként és biztosítékként.
-
„A házban már más járt” - Nyolcvan éve indultak el a szerelvények „Azt hittem, megszakad a szívem.” Ezzel a mondattal emlékezett vissza egy gannai asszony arra a napra, amikor 1946 nyarán szekéren visszatért a faluba, és az utcai ablakon át meglátta: a házban, amelyet családja generációk óta lakott, már idegenek járnak-kelnek. Ez a pillanat - egyetlen ablak, egy nyitva felejtett szoba – többet mond el a magyarországi németek kitelepítéséről, mint bármilyen statisztika.
-
„Szakadék a múlt és az igazságtétel között” – Kahler Frigyes kommunizmusról szóló kötetét mutatták be Veszprémben A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a Veszprémi Érseki Főiskolán mutatta be Kahler Frigyes Szakadék. Tanulmányok a kommunizmusról című kötetét, amely több mint három évtized kutatómunkájának összegzése. Az eseményen a kommunista diktatúra jogi és társadalmi következményeit, valamint az igazságtétel elmaradásának kérdését járták körül.
-
Méltósággal a bitófa felé - Brusznyai utolsó órái Brusznyai Árpád 1958. január elején, a forradalom utáni megtorlások egyik legismertebb áldozataként veszítette életét. Bár a pontos dátumot a források hol január 8-ra, hol január 9-re teszik, abban nincs vita, hogy a kivégzésre a budapesti kisfogházban, bitófán került sor a korai órákban a tél folyamán, fiatal életének 33-34. évében.
-
„Az igazságért mindig meg kell küzdeni” – Udvardy György érsek Mindszenty József örökségéről A Veszprémi Főegyházmegye a napokban bensőséges emléktúrát szervezett a veszprémi Várbörtön Látogatóközpontba, ahol 1944 decemberében Mindszenty József – akkor még veszprémi püspök – fogsága alatt papokat szentelt. A lelki–történeti sétát Udvardy György érsek úr vezette, aki az esemény után interjút adott, és beszélt arról, milyen üzenetet hordoz a mai ember számára Mindszenty helytállása.
-
Különleges nap a várbörtönben A napokban a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola 7–8. osztályos diákjai – összesen 86 fő, tanáraikkal együtt – látogattak el hozzánk.
-
Ószandec meghódította a szívünket! Pénteken egy különleges csoportot fogadtunk: a lengyelországi Ószandec (Stary Sącz) városából érkeztek hozzánk látogatók. A mintegy 9 000 lakosú, kis-lengyelországi vajdaságban található település híres középkori óvárosáról és a Szent Kinga (IV. Béla királyunk leánya) által alapított klarissza kolostorról.
Blog