A bv. belső világa olyan, mint a kinti társadalom: áthatják szimpátiák, ellenszenvek, érdekek, hatalmi harcok. Hierarchiája íratlan szabályok szerint szerveződik, és mindig egyensúlyra törekszik.

A börtön sajátos környezete és személyzete, a fogvatartotti hierarchia. A totális intézmény jellemzője, hogy jelentős számú hasonló szituációban lévő személy él benne, akiket a társadalomtól valamiért elzártak, életük szigorú szabályok szerint, uniformizáltan, irányítás és ellenőrzés mellett folyik. A kívülállók számára általában ez az, ami látszik belőle, emellett azonban szükségszerűen kialakul az informális élet is, ami nem látható, pedig sokszor dominál a formális szabályokkal szemben. Informális szabályok határozzák meg, hogy ki, mikor, mit tehet, hogyan viselkedhet, és hol vannak saját érdekérvényesítési képességének határai.

A börtönök sajátos környezetét elsősorban a szabadságvesztés büntetéssel szükségszerűen együtt járó hiányosságok, a megfosztottság alakítja. Az elítélteknek el kell szenvedniük a szabad akarat (döntés), a mozgás és a család hiányát, a javaktól, a szexuális kapcsolat lehetőségétől, az önállóságtól, a biztonságos és nyugodt környezettől (otthon) való megfosztottságot. Ezek mind negatív hatást gyakorolnak a fogvatartottak önbecsülésére. Csökken az önértékelés, megnő a szorongás és a depresszió szintje. A fogvatartottak által kialakított informális szervezet fő célja, hogy megőrizze önbecsülésüket és viszonylagos önállóságukat (szabad akarat), valamint véd a börtön személyiségromboló, egységesítő hatásai ellen. A csoportok általában kisebbek, személyes kapcsolatok és közös érdekek tartják össze, a tagok személyesen ismerik egymást. Fő értékeik az erő, a szolidaritás, az árulás tilalma és a formális szervezettel való szembenállás. A formális és az informális szervezet közötti kapcsolatot leginkább a személyzet fogvatartottakkal való bánásmódja határozza meg, ezért is fontos tiszteletben tartani a fogvatartott jogait. Tilos kínzást, embertelen és megalázó bánásmódot vagy diszkriminációt alkalmazni. Az informális hálózat létezésének előnye az aktivitás, a feszültség levezetésének és az információszerzésének ehetősége. Hátránya, hogy nehéz kiismerni és befolyásolni. Az informális rendszerben az értékrend alapján szükségszerűen kialakul a fogvatartottak között a hierarchia. Mindig lesznek a hierarchia alján elhelyezkedők, akik bűncselekményük, szociális hátterük vagy akár csak a testi felépítésük miatt áldozatok lesznek. A hierarchia csúcsán pedig az irányítók, akik a vezető szerepet töltik be a zárkákban. A személyzet és a fogvatartottak közötti formális kommunikációt a fentről lefelé irányulás jellemzi egyértelmű, kötelezően végrehajtandó utasítások formájában, ezen belül is egyre jellemzőbb az írásbeliség. A kommunikáció informális részét képezi a börtönben kialakult szleng és a tárgyakon, öltözeten keresztüli közlési formák.

Dr. Ragó Ferenc bv. őrnagy és Dr. Eisemann Krisztián c. bv. alezredes (2018) - Rendvédelmi szervek és alapfeladatok–Büntetés-végrehajtási ismeretek középiskolások számára