A rendhagyó történelemóra az "Ember a rács mögött" várbörtönkiállításon izgalmas lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy aktívan fedezzék fel a bűn és büntetés történelmi változásait. Ebben a foglalkozásban a diákok nem passzív hallgatók, hanem nyomozók, akik a kiállítás anyagából gyűjtik össze a válaszokat olyan kérdésekre, mint például: Mi számított bűnnek különböző korszakokban? Hogyan bűntették az egyes bűnöket? Mit jelent az, hogy valaki „megbűnhődött”? Kik voltak ártatlan áldozatok? A kiállításban elrejtett információk és történelmi források alapján maguk derítik ki, hogyan zajlott egy-egy nyomozás, milyen volt az élet a börtön falai között, és hogyan változott a büntetés fogalma az idők során.

Rövid ajánlás:

A diákok a kiállításban való önálló kutatással fedezik fel, hogyan változott a bűn és büntetés fogalma az idők során. Csoportokban dolgozva megkeresik a történelmi forrásokat és eszközöket, majd összegzik tapasztalataikat, reflektálva arra, hogy a bűn megítélése hogyan formálódott a társadalmi, jogi és erkölcsi normák szerint. A foglalkozás végén közös beszélgetéssel zárunk, ahol megosztják felfedezéseiket, és megvitatják, hogyan hatottak ezek a változások a társadalomra. Ez a módszer nemcsak interaktív, de segít a történelmi gondolkodás és kritikai szemlélet fejlesztésében is.

A foglalkozások olyan kerettantervi támákhoz is kapcsolhatók, mint

• Bűn és büntetés (vagy bűnhődés) változása

• Pandúrok, hóhérok és betyárok (a reformkori Veszprém egy kicsit másképp)

• A veszprémi túszság (a Tanácsköztársaság helyi történetei)

• az 1848/49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai

• A tiszteletreméltó rabok (a diktatúrák áldozatai a veszprémi börtönben)

Fekete, fehér? Igen, nem?

Időtartam: 50 perc

Ki bűnös? Mit látunk bűnnek? Hogy viszonyulunk a bűnhöz? És a bűnöshöz?

A drámafoglalkozás során nem fogunk egyértelmű válaszokat kapni - de együtt átéljük, hogy a válaszoknál sokkal fontosabb a kérdések megfogalmazása mielőtt ítélünk.

„Becsületszavamra”, „megbélyegezve” Erős kifejezések ezek, amelyeket napjainkban is csak kiemelt esetben használunk és amelyek elterjedését - részben - a büntetés végrehajtásnak köszönhetjük. Jól mutatja ez, hogy a bűn és bűnhődés témaköre, vagy akár a börtönök világa mennyire a hétköznapjaink részei, még ha nem is veszünk tudomást róluk. Hiszen büntetés nélküli társadalom voltaképpen nem létezik. Időről-időre felmerülnek azonban kérdések, amelyekre tán nem is létezik egzakt válasz, hiszen a világ folyton-folyvást változik. De mik is ezek a kérdések pontosan és milyen válaszok születtek már rájuk? Vagy milyen válaszokat adnátok rá ti magatok?

A kérdések, mint „Ki a bűnös?”, „Mit látunk bűnnek?”, „Hogyan viszonyulunk a bűnhöz és a bűnöshöz?”, rendkívül mély és komplex témák, amelyek jól feldolgozhatók drámapedagógiai eszközökkel. Ezek a kérdések lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy reflektáljanak a társadalmi normákra, morális dilemmákra és az egyéni felelősség kérdésére.

A foglalkozás lehetőséget ad arra, hogy a diákok saját szemszögükből, saját tapasztalataikon keresztül értsék meg a bűn és büntetés kérdéskörének mélyebb aspektusait, mélyebb megértést nyújtson a bűn és bűnösség kérdéseiről, és segítsen a diákoknak elgondolkodni azon, hogy mennyire összetett és sokrétű a bűnnel kapcsolatos társadalmi érzékelés.

Amit fejleszt a drámajátékos foglalkozás:

Érzelmi és empátiás fejlődés: A diákok különböző nézőpontokból közelíthetik meg a bűn és a bűnös kérdését, ezáltal fejlesztve empatikus készségeiket.

Kritikai gondolkodás: A drámapedagógiai módszerek révén a résztvevők elgondolkodhatnak a bűn társadalmi, morális és jogi aspektusairól, és arról, hogyan alakul a bűn megítélése különböző kontextusokban, korszakokban, kultúrákban.

Társadalmi reflexió: A bűnnel és bűnössel kapcsolatos attitűdök mélyebb megértését elősegítve a diákok reflektálhatnak saját viselkedésükre és a közösség reakcióira.

Az "Ember a rács mögött" várbörtön-kiállítás tematikus tárlatvezetései egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy diákok mélyebb betekintést nyerjenek a bűn, büntetés és börtön témaköreinek művészeti és irodalmi feldolgozásaiba. A tárlatvezetések izgalmas módon kapcsolják össze a történelmet a művészettel, irodalommal, filozófiával és etikával.

Rövid ajánlás diákoknak:

Fedezzétek fel a börtönélet különböző oldalait a művészeten és irodalmon keresztül! A tematikus tárlatvezetések során megtudhatjátok, hogyan jelenik meg a bűn és bűnhődés az irodalomban, milyen szerepet játszik a börtön a művészetben, és hogy a fogvatartottak hogyan használták a művészetet a börtönben. Emellett izgalmas bűnesetek nyomába eredhettek, és gondolkodhattok az emberi lét, idő és börtönlét összefüggéseiről.

Ezek a tárlatvezetések lehetőséget adnak, hogy kreatívan és interaktívan reflektáljatok ezekre a témákra, miközben történelmi és művészeti perspektívából közelítitek meg őket.

Lépjetek be a múlt világába egy izgalmas sétával, ahol megismerhetitek Veszprém elfeledett történeteit! Meglátogatjuk az egykori hóhér lakhelyét a Sintér-dombon, valamint a porkolábok otthonát a Fejesvölgy utcában. Ellátogatunk híres törvényszéki bírók utcájába, és felidézzük, hogyan kommunikáltak a rabokkal a hozzátartozók az utcáról a börtön „beszélője” alatt. Ez a séta lehetőséget ad arra, hogy testközelből ismerkedjetek meg a bűn és büntetés veszprémi történeteivel, és élményszerűen fedezzétek fel a város izgalmas, sötétebb múltját!

Ez a program nemcsak érdekes, de szemléletes módja annak, hogy megértsétek a múlt társadalmi és jogi viszonyait, miközben valós helyszíneken jártok.

Nem mindennapi történetek, nem mindennapi helyszínen, nem mindennapi témákról. Ha Ti is szeretnétek kiszakadni a megszokott környezetből és izgalmas formában, tágabb kontextusban beszélgetni egy-egy korszakról, mindezt egy különleges nézőpontból, egy finom börtönételt falatozva, akkor titeket is várunk a Ruttner-ház kávézójába és a teljesen megújult Veszprémi Várbörtönbe. Olyan témákról fogunk beszélgetni, mint például a Börtönkoszt. Olyan fogalom, amelyet már mindennyian hallottunk, sőt, rosszabb gasztronómiai élményeink kapcsán talán használtunk is. De vajon milyen lehet a valóságban? Egyáltalán hogyan készül és hol fogyasztják el a rabok? Ebbe, és a mindennapi börtönélet még napjainkban is tabuként kezelt sok más részletébe is bepillantást nyerhettek és megkóstolhatjátok.

Foglalkozunk a Múltban gyökerező sorssal, hogy változik-e gondolkodásunk, ha ismerjük családunk történetét? Nevezetes családok történetén keresztül családi minták, sorsok követéséről, a szabad választásról, a Milfait Ferenc, Sobri Jóska, Savanyú Jóska betyárokról, Hoszter Fülöp gyilkosságának történetéről is szó lesz a tervezett beszélgetéseken.