A büntetés-végrehajtás az igazságszolgáltatás szerves része, melynek minden lépése részleteiben szabályozott. A fogvatartott büntetés-végrehajtási jogviszonya a befogadással kezdődik és a  szabadítással zárul.

 

Befogadás

 

A sikeresen lezárult bírósági tárgyalást követően a kiszabott ítélet alapján a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Felhívási Osztálya határozza meg, hogy az elítéltnek mikor, és melyik bv. intézetben kell jelentkeznie a büntetése letöltésére. Lehetőség szerint az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső bv. intézetet kell kijelölni a végrehajtás helyszínéül. Aki a szabadságvesztés letöltésére irányuló felhívásnak nem tesz eleget, azzal szemben elővezetés kerül elrendelésre, ennek sikertelensége esetén a büntetés-végrehajtási bíró elfogató parancsot ad ki. Fontos megjegyezni, hogy aki önként nem kezdi meg büntetését, és alapos okkal nem menti ki magát, az azt kockáztatja, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak ellenére is, hogy az elítélt magaviselete a szabadságvesztés időtartama alatt példaértékű, a számára kiszabott büntetést teljes mértékben le kell töltenie.

 

Amennyiben az elítélt a kijelölt bv. intézetben büntetésének letöltésére megjelenik, az első feladat minden esetben a személyazonosság megalapítása. Ezután a befogadásra váró csomagjait átvizsgálják, hiszen a bv. intézetbe csak meghatározott tárgyakat vihet be magával, mint például tisztasági felszerelés, alsóruházat, hozzátartozóiról készült fényképek. Formaruhával fogják ellátni, illetve azokat a tárgyakat, amelyeket zárkán nem tarthat magánál, letétbe helyezik. A szabadságvesztés végeztével a letétbe helyezett tárgyakat hiánytalanul visszakapja.

 

A személyes tárgyak átvizsgálása után fényképezés és ujjlenyomatvétel következik, majd a járványügyi szabályok betartása érdekében az egészségügyi vizsgálatok is elvégzésre kerülnek. A befogadási eljárás részeként írásban tájékoztatást kap a törvényben meghatározott jogokról, és kötelességekről, valamint az általános szabályokról. Minden befogadás alkalmával a bv. intézetnek tájékoztatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy amennyiben a fogvatartott a büntetés-végrehajtás törvényes rendjét megsérti, vele szemben a személyi állomány tagjai biztonsági intézkedések megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályokról szintén írásos tájékoztatót kapnak. A tájékoztatásokat a külföldi fogvatartottak részére anyanyelvükre lefordított formában kell átadni.

A végrehajtási fokozat (fegyház, börtön, fogház) és elkülönítési szabályok (nőket a férfiaktól, fiatalkorút a felnőttektől, fertőzőket a nem fertőzőktől, dohányzókat a nem dohányzóktól stb.) figyelembe vétele mellett kerül kijelölésre a fogvatartott zárkája vagy lakóhelyisége illetve fekhelye. A fogvatartott elhelyezésének kijelöléséről hivatali időben a reintegrációs tiszt, azon túl a biztonsági tiszt köteles gondoskodni.

 

A befogadási eljárás során a nyilvántartási, az egészségügyi, a reintegrációs és a pszichológiai szakterület egy, a büntetés-végrehajtási szervezet által kidolgozott kérdőívet vesz fel. A kérdőív felvételének célja, a fogvatartott megismerése és ezáltal egy személyre szabott, a visszaesési és fogvatartási kockázatokat csökkentő reintegrációs program kidolgozása.

A fogvatartottak részére biztosított az intézet házirendje és további tájékoztatást kap a bv. intézetben eltöltendő idejét, napi életét megkönnyítendő ügyek elintézéséhez kapcsolódó eljárásrendek vonatkozásában.

 

Szabadítás

 

Az elítéltet szabadon kell bocsátani abban az esetben, ha szabadságvesztésének utolsó napját kitöltötte, vagy akit feltételes szabadságra bocsátottak,  továbbá akinek a szabadságvesztését határozatban félbeszakították, aki kegyelmet kapott, vagy az ügyében a Kúria felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárás keretében szabadlábra helyezésről határozott.

 

A szabadságvesztés letöltése nem minden esetben jelenti az elítélt szabadulását. Nem szabadítható az elítélt, kivéve, ha további végrehajtásra váró ítélete van.

 

Amennyiben a szabadításnak semmilyen törvényi akadálya nincs, a szabadítás napján a fogvatartott a szabadítási eljárás keretein belül visszakapja civil ruházatát, letétbe helyezett tárgyait (iratok, készpénz, ékszerek stb.), míg a számára kiadott bv. tulajdonát képző fektetési és használati tárgyait leadja.

 

Az intézet nyilvántartási szakterülete által készített és az intézet parancsnoka által jóváhagyott szabadulási igazolás, valamint elektronikus nyilvántartási rendszerek alapján a fogvatartott személyazonosságát minden esetben ellenőrzik, majd egyezés esetén végrehajtják a szabadítást. A szabaduló igazolás tartalmazza a fogvatartott személyes adatait, a lakóhelyét, a letöltött ítélettel és a szabadítással kapcsolatos adatokat, – amennyiben a börtönben dolgozott – a szabadság vesztés során betöltött munkaköreit és az azokban töltött idejét, valamint munkadíját is.

 

Az elítélt olyan időpontban kerül szabadításra, hogy – az utazási körülményeket figyelembe véve – lehetőleg még ugyanazon a napon a lakó-, vagy tartózkodási helyére megérkezhessen. Amennyiben a szabaduló nem rendelkezik a hazautazásra elegendő készpénzzel, abban az esetben számára az intézet parancsnoka készpénz segélyt vagy belföldi utazási segélyt adhat.

 

Engelsdörfer Dávid bv. zászlós

 

BvOP – Biztonsági Szolgálat