Zimbardo börtönkísérlete
Képzeld el, hogy mindössze néhány nap alatt átformálódik a személyiséged, és te is egy agresszív börtönőr vagy egy elesett fogoly leszel! A híres-hírhedt Zimbardo kísérlet ezt a borzalmasan gyors átalakulást mutatta be, ahol a hatalom és a bezártság hatásai mindenkit szembesítettek az emberi természet sötét oldalával. A kísérletből nem csupán tudományos eredmények születtek, egy sokkoló tanulság is levonható: bárkiből bármi válhat, ha a környezet és a kapott hatalom helytelenül hat ránk. Mi történik, ha elveszítjük az emberiességünket? Zimbardo kísérlete erre a kérdésre válaszol, és örökre megváltoztatta azt, ahogyan a hatalmat látjuk.
Philip Zimbardo (1933-2024) amerikai pszichológus, kutatásai elsősorban az emberi viselkedésre és annak társadalmi környezettől való függésére összpontosítottak. Leginkább a börtönkísérletéről ismert, amelyet 1971-ben végzett el a Stanford Egyetemen. A kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálja, hogyan befolyásolja a hatalom és a társadalmi szerepek viselkedésünket annak alapkontextusában, hogy a katonai börtönök rabjai és őrei között miért vannak konfliktusok. Zimbardo egy börtönt szimulált az egyetemi kampuszon, és 21 véletlenszerűen választott, egymást korábban nem ismerő önkéntest osztott be két csoportra: börtönőrökre és foglyokra. Minden úgy zajlott, ahogy egy valós esetben lett volna, a fogolynak titulált diákokat otthonukban letartóztatták, holmijukat a kapitányságon elvették, onnan pedig bekötött szemmel vitték az egyetemre, ahol őrnek öltözött diákok már várták őket. Szerepükbe teljesen beleélték magukat, habár fizikai bántalmazás alkalmazása tilos volt, büntetésként fekvőtámaszokat csináltattak azokkal, akik szerintük nem tartották be a szabályokat. Hamarosan kitört egy börtönlázadás is, amely az „őröknél” különös agressziót váltott ki: a felbujtókat magánzárkába helyezték és megtagadták tőlük az ételt.
A kísérletnek szörnyű következményei lettek: az őrök egyre kegyetlenebbek lettek, míg a foglyok teljesen alárendeltek. Az eredetileg 2 hetesre tervezett kísérletet 6 nap után kellett leállítani az őröknél tapasztalt túlzott agresszió és a raboknál jelentkező mentális összeomlás miatt – noha korábban egyiküknél sem jelentkezett pszichés probléma. A kísérlet „valódisága” a mai napig vitatott, ugyanis 2018-ban Ben Blum, tényfeltáró újságíró perdöntő hangfelvételekkel igazolta, hogy manipulálták a kísérletet. E szerint a vezetők agresszív viselkedésre utasították az "őröket", hogy a kísérlet az ő javukra, az elméletüket alátámasztva végződjön. Philip Zimbardo a végsőkig kitartott igaza mellett, akkori közleményében azt írta: „egyetlen bizonyíték se változtatja meg a kísérlet konklúzióját annak a felismerésnek az értékéről, hogy miként befolyásolják a szisztematikus és helyzetszerű erők az egyén viselkedését pozitív vagy negatív irányba, gyakran anélkül, hogy az egyén azokról tudomással bírna”.
A megbotránkoztató projekt, amely a filmipart is megihlette (The Stanford PrisonExperiment, 2015.) befolyással vagy anélkül, de mélyrehatóan bemutatja, hogy a hatalom és a szerepek hogyan képesek ijesztően gyorsan dehumanizálni az embereket, és hogyan változtathatják meg a társadalmi normákat és az erkölcsi határokat a pszichológiai folyamatok. A kísérlet után Zimbardo a "helyzet hatalma" koncepcióját is megalkotta, amely szerint az egyén viselkedését nemcsak a személyes jellemvonásai vagy belső motivációi alakítják, hanem a társadalmi és környezeti tényezők is jelentős hatással vannak rá; a környezet és a helyzet rendkívüli módon képes formálni az egyén cselekedeteit, sokszor még az alapvető erkölcsi normái ellenére is.