Közellenség: amikor egy veszprémi punkzenekar a pártállam ellenségévé vált

A történet kulcsa az 1983. december 30-án, a győrszentiváni művelődési házban rendezett koncert volt. A Közellenség az Akció Brigád és az Auróra Cirkáló társaságában lépett fel. A rendezvényre az állambiztonság két embere is figyelt. A fennmaradt jelentések egyik fontos tanulsága, hogy a helyszínen jelen lévő titkos megbízott nem számolt be politikailag káros megnyilvánulásról. A koncertet eredetileg rendbontás, illetve garázdaság miatt figyelték.

Az ügy később mégis politikai irányt vett. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1984 tavaszán kapcsolódott be a nyomozásba, a Veszprém Megyei Főügyészség pedig május 31-én nyújtotta be a vádiratot. A zenekar tagjait garázdasággal, illetve nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaként elkövetett izgatással vádolták. A nyomozati anyag jelentős része tanúvallomásokra épült.

A per egyik legfontosabb bizonyítéka egy fiatalkorú tanú vallomása volt. A tanú később a bíróság előtt visszavonta korábbi vallomását, és azt állította, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv nem azt tartalmazta, amit ő mondott. A vád szempontjából szintén fontos másik tanú, N. Lajos ugyancsak visszavonta vallomását. A bírósági jegyzőkönyvek alapján a védelem több alkalommal vitatta a tanúvallomások megbízhatóságát.

Az elsőfokú ítéletet a Veszprémi Városi Bíróság 1984. szeptember 21-én hozta meg. Kiss Attilát 2 év 4 hónap börtönre, Morvacsik Józsefet 1 év 10 hónap fogházra, Jó Andrást 1 év 10 hónap fogházra, Vaczola Pétert pedig 2 év börtönre ítélték. A bíróság döntése a tanúvallomásokra támaszkodott, miközben a peranyagban azok ellentmondásai is megjelentek.

A fellebbezést követően 1984. december 21-én a Veszprém Megyei Bíróság hozott jogerős másodfokú ítéletet. A szabadságvesztéseket ugyan néhány hónappal mérsékelték, de a vádlottak közül többen így is letöltendő szabadságvesztést kaptak. A történeti kutatás az ügyet az ÁBTL-ben őrzött állambiztonsági iratok, a bírósági jegyzőkönyvek és a megyei pártiratok összevetésével vizsgálta.

Különösen fontos a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltárában őrzött MSZMP-dokumentáció. Az 1984. július 4-i megyei párt-végrehajtó bizottsági ülésen Pap János megyei párttitkár konkrétan a folyamatban lévő zenekari ügyet említette a megye közrendjéről szóló vita során. A jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a Közellenség ügye nem pusztán rendőrségi és bírósági ügyként jelent meg a megyei vezetés előtt, hanem politikai jelentőséget is tulajdonítottak neki.

A történeti kutatás szerzője, Szabó Mátyás szerint az ügyben több olyan elem található, amely miatt a per koncepciós jellegűnek tekinthető. A tanulmány ugyanakkor különbséget tesz a klasszikus, ötvenes évekbeli koncepciós perek és az 1980-as évek sajátos politikai büntetőeljárásai között. Az ítélet bizonyításának problémái, a visszavont vallomások, az állambiztonsági iratok ellentmondásai és a politikai vezetés érdeklődése együttesen teszik különösen jelentőssé a Közellenség ügyét.

Egy fontos kérdés azonban továbbra sem válaszolható meg kizárólag a most ellenőrzött források alapján: pontosan mely büntetés-végrehajtási intézetben és mikor töltötték szabadságvesztésüket a zenekar tagjai. Ezért a veszprémi Várbörtönnel való fogvatartási kapcsolatukat jelenleg nem szabad bizonyított tényként közölni. Az viszont levéltári dokumentumokkal igazolható, hogy a Közellenség ügyének nyomozása és bírósági eljárása szorosan Veszprémhez kötődött.

A történet 1988-ban újabb fordulatot vett: a zenekar egyik tagjának visszaemlékezése szerint ekkor rehabilitálták őket, és büntetlen előéletűvé váltak.

A Közellenség története így nem csupán egy rövid életű veszprémi punkzenekar története. A fennmaradt levéltári iratok segítségével egy olyan korszak tárul fel, amelyben néhány fiatal koncertje, öltözködése és zenei világa a hatalom szemében már politikai problémává válhatott.

A Veszprémi Várbörtön Látogatóközpont kiállítása és programjai nemcsak a büntetés-végrehajtás történetébe engednek betekintést, hanem azt is bemutatják, hogyan működött a hatalom és az igazságszolgáltatás a különböző történelmi korszakokban. A látogatók olyan történetekkel is találkozhatnak, amelyek a jogok korlátozására, az igazságtalan eljárásokra vagy a hatalom túlkapásaira világítanak rá. Mindezt azért, hogy a múlt megismerésén keresztül érthetőbbé váljon, miért fontos az emberi méltóság, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás védelme.

A szegedi CPg punkzenekar ellen 1983-ban indult büntetőeljárás, amelynek középpontjában a zenekar rendszerkritikus dalszövegei és fellépései álltak. A tagokat „nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaként, folytatólagosan elkövetett izgatás” miatt vonták felelősségre. 1984. február 7-én három zenészt két-két év letöltendő szabadságvesztésre, a fiatalkorú negyedik tagot másfél év, négy évre felfüggesztett büntetésre ítélték. A CPg-per a Kádár-korszak punkellenes fellépésének egyik legismertebb példája lett.

A cikk a Veszprémi 7Nap 2026. augusztus 27-i számában jelent meg.